Nógrád Megyei Civil Közösségi Szolgáltató Központ

„Pipi néni” Szirák első díszpolgára - Nógrád Megyei Civil Közösségi Szolgáltató Központ

„Pipi néni” Szirák első díszpolgára

július 27th, 2017

Kellemes, napsütéses időben, ki gyalogosan, ki gépjárművel érkezett kedden késő délután a Szirák Polgárosodásáért Alapítvány által, a közelmúltban megvásárolt volt evangélikus parókia épületében található közösségi házhoz. Ennek nagytermében egy nem mindennapi ünnepi eseményre készülődtek, ugyanis a helyi képviselő-testület által alkotott rendelet alapján Szirák életében most először adtak át díszpolgári címet. Bár a személyi döntés már 2016-ban megszületett, az érintett – dr. Mészáros Endréné, aki védőnőként egész életében áldozatos munkával szolgálta a községet – betegsége illetve külföldi távolléte miatt csak most tudta átvenni az elismerést.

Szirák. A közösségi ház nagyterme délután öt órára igencsak megtelt azokkal az érdeklődőkkel, akik hosszú évek, évtizedek múltával ismét találkozni akartak dr. Mészáros Endrénével – vagy ahogy sokan ismerik: Pipi nénivel –, a község egykori védőnőjével, aki a település életében elsőként érdemelte ki a díszpolgári címet. Bár a képviselő-testület rendelet-alkotása, a cím odaítélése már a múlt évben megszületett, az elismerés átadása késett, mert időközben az idős védőnőt betegsége miatt Magyarországról Dániában élő családjához vitte a lánya.

Ez év július 25-én, kedden délután jött el az idő arra, hogy a Szirákon, 1930. április 13-án, született, ma 87 éves idős asszony – jobbára már tolószékbe kényszerülve – hazatérjen szülőhelyére és Komár Jánosné polgármestertől átvegye a díszpolgári címért járó plakettet és oklevelet.

Amikor lánya és fiú unokája a gépjárműből a tolókocsiba segítette az idős védőnőt, a helyiek izgultak, vajon megismeri még őket Pipi néni?

– Hát itt vagyok, újra nálatok! – mondta első mondatában dr. Mészáros Endréné, miközben arcáról csak úgy sugárzott a boldogság.

Amint a sziráki és ma már a környék településein élő anyukák körbefogták a nyugdíjas védőnőt, az mindenki nagy meglepetésére úgy sorolta a neveket, mintha csak tegnap foglalkozott volna velük családanyaként, vagy mint csecsemővel, óvodás gyermekkel.

– Most már tudom ki vagy…! Ács Klári vagy, te meg Évi… Az a copfos kislány… Tudom-tudom, te meg a béri Bea lány vagy – született meg a felismerés Pipi néniben, aki ezután Joób Jánosnéval és az időközben már Palotásra került Szabó Ferencné Kocza Zsuzsannával nosztalgiázott egy kicsit.

Az ismerkedés, a régi évek felidézése, az öröm ismételt visszatérése, a családi események, a gyermekek születésének visszaidézése mindenki arcát boldoggá, szemét könnyessé tette.

– Nagyon örülök annak, hogy sokatokat felismertem, s hogy még egyszer láthattalak benneteket – mondta dr. Mészáros Endréné.

Ezután Komár Jánosné, Szirák polgármestere ragadta magához a szót, kiemelve: település életében különös jelentőséggel bír ez a nap. Felidézte, annak idején az önkormányzat képviselő-testülete minősített többséggel döntött arról, hogy ki legyen Szirák történetének első díszpolgára.

– Külön öröm számomra, hogy a település lakossága érdekében végzett, kiemelkedően hasznos munkával marandót alkotó dr. Mészáros Endréné védőnő számára most én nyújthatom át község első díszpolgári címét jelentő okiratot – hangsúlyozta Komár Jánosné.

Az elismerés átvételének megható pillanatai után Pipi néni azonnal magához ragadta a szót:

– Hát tudjátok, a díszpolgár, az milyen nagy dolog?! Én csak egy nyugdíjas védőnő vagyok! Egyszerű ember voltam egész életem során, most meg már alig tudok menni, tolókocsiba kényszerültem. Annyit gyalogoltam értetek itt, Szirákon, de mindig boldogan mentem, mert nagyon szerettem ezt a munkát. Amikor kimentem a családotokhoz, az első szavam az volt: hogy vagytok, hány fogatok nőtt már ki…? Nálam a család mindenekfelett állt – mesélte dr. Mészáros Endréné, majd köszönetét fejezte ki az elismerésért.

Ezt követően felidézte, hogy munkája során nyaranta többször lehozta Pestről korábbi diáktársait, akikkel együtt itt, Szirákon tartották meg az osztálytalálkozókat.

Erre így emlékezett vissza:

–Szinte minden alkalommal a búcsúzáskor azt láttam diáktársaim arcán, hogy szomorúan, sajnálattal néznek rám. „Te, hogy bírod ezt itt!” – mondogatták. „Én itt, nagyon jól érzem magam!” –válaszoltam nekik. Szóval, azt szeretném, most mondani nektek, ha én elmegyek, idővel ti is hívjátok majd össze a régi osztálytársakat, idézzétek fel a régi emlékeket! – tanácsolta Pipi néni:

– Szerettelek titeket. Nem mondom olykor mérges is voltam a cselekedeteikre, de nem haragszom rátok, hisz látjátok, nem is tudtok a nyakatokról engem lerázni – mondta, mire nagy nevetés tört ki a teremben lévő családanyák és a védőnő szintén felnőtt „gyermekei” között. – Én, még arra is emlékszem, amikor Dudás Manci haragudott rám, kiabált velem, fújta a magáét, hogy neki ez már nem az első gyermeke, tudja ő, hogyan kell őket gondozni, nevelni. Mégis odafigyelt a tanácsaimra – tekintett vissza a múltba a nyugdíjas védőnő, aki felelevenítette még azt az általa szervezett sziráki elsősegélynyújtó tanfolyamot is, ahol a lányok mellett fiúként Körmendi Öcsinek is tetszettek a feladatok.

– Nagyon örülök, köszönöm, hogy eljöttetek és most egy órácskát együtt lehetünk. Lehet, sőt biztos, hogy ez az utolsó találkozásunk, de soha ne felejtsük el egymást – szólt zárásként a jelenlévőkhöz dr. Mészáros Endréné.

Ezt követően a Szirák Polgárosodásáért Alapítvány közösségi házában késő estébe nyúló közös nosztalgiázással folytatódott a nap eseménye. Itt tucatnyi édesanya, s már jócskán felnőtt „gyermek ”mondta el Pipi néninek az arcokra ismét oly’ sokszor könnyeket varázsló szülői és gyermeki történeteket.

(Forrás: www.nhc24.hu)

Nógrád Megyei Civil Közösségi Szolgáltató Központ