Nógrád Megyei Civil Információs Centrum

GY.I.K.

január 1st, 2016

1.

Szervezetalapítás

Hogyan hozhatunk létre egyesületet?

Egyesület létrehozásához legalább 10 fő szükséges, akik az alakuló ülésen kimondják a szervezet megalakulását, az alapszabályát elfogadják és megválasztják a képviseleti szervét. Az egyesületnek magyarországi székhellyel kell rendelkeznie. Alapító vagyon az egyesület alapításához nem szükséges.

Az egyesület az alapító tagok által elfogadott alapszabályon alapuló bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. A kérelmet a szervezet székhelye szerint illetékes törvényszéken kell benyújtani.

A kérelemhez minimálisan szükséges dokumentumok:

  • az alapszabály
  • az alapszabály mellékletét képező tagjegyzék (tagok neve, lakhelye, aláírása)
  • az alakuló ülés jegyzőkönyve
  • az alakuló ülés jelenléti íve (dátum, helyszín, a jelenlévők neve, lakóhelye, aláírása)
  • a székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat
  • az ügyvezetés tisztségelfogadói nyilatkozata

Fontos: valamennyi dokumentumot teljes bizonyító erejű magánokirati formában kell előterjeszteni. Ez azt jelenti, hogy az aláírások valódiságát két tanúval vagy ügyvédi ellenjegyzéssel kell igazolni.

(Egyesület létrehozásához a Nógrád Megyei Civil Információs Centrumban díjmentes és teljeskörű tanácsadást biztosítunk.)

***

Hogyan hozhatunk létre alapítványt?

Az alapítványt tartós cél érdekében létrehozhatja 1 vagy több természetes vagy/és jogi személy, a megfelelő összegű vagyon rendelkezésre bocsátásával.

Az alapítvány az alapító(k) által elfogadott alapító okiraton alapuló bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. A nyilvántartásba vétel kezdeményezésére a kérelmező jogosult, a kérelmet az alapítvány székhelye szerint illetékes törvényszéken kell benyújtani.

A kérelemhez minimálisan szükséges dokumentumok:

  • az alapító okirat
  • a székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat
  • a kurátor vagy a kuratóriumi tagok tisztségelfogadói nyilatkozata
  • igazolás az alapítvány céljára rendelt vagyon rendelkezésre bocsátásáról, mely lehet a pénzforgalmi szolgáltató (bank) igazolása az adott összeg fizetési vagy pénzforgalmi számlán való elhelyezéséről, ügyvédi, ill. bíróság letétről szóló igazolás, vagy közjegyző által kiállított igazolás a vagyon bizalmi őrzésbe adásáról.

Fontos: valamennyi dokumentumot teljes bizonyító erejű magánokirati formában kell előterjeszteni. Ez azt jelenti, hogy az aláírások valódiságát két tanúval vagy ügyvédi ellenjegyzéssel kell igazolni.

(Alapítvány létrehozásához a Nógrád Megyei Civil Információs Centrumban díjmentes és teljeskörű tanácsadást biztosítunk.)

***

Hogyan nyújtható be a nyilvántartásba vételi kérelem?

A bejegyzéshez szükséges dokumentumokat egy példányban kell benyújtani a székhely szerint illetékes megyei bírósághoz, a fővárosban pedig a Fővárosi Törvényszékhez. 2015-től az alapítványok és egyesületek választhatnak, hogy papír alapon vagy elektronikus úton nyújtják be a kérelmet. Papír alapú benyújtás esetében a dokumentumok személyesen bevihetők az illetékes bíróságokhoz vagy postán ajánlott/tértivevényes módon is beküldhetők. Elektronikus benyújtás esetén a megfelelő ÁNYK alapú nyomtatványt kitöltve ügyfélkapun keresztül adja be a szervezet a kérelmet: a nyilvántartásba vételi kérelmet az elektronikus űrlapon, a többi, fent felsorolt csatolt dokumentumot pedig szkennelt formában.

(A szervezetalapításhoz a Nógrád Megyei Civil Információs Centrumban díjmentes és teljeskörű tanácsadást biztosítunk.)

***

A bejegyzéshez szükséges dokumentációról hol található segédlet?

A nyilvántartásba vételi, illetve változásbejegyzési eljárás során alkalmazandó dokumentumok elkészítéséhez tartalmi és egyben formai segítséget is nyújt a birosag.hu oldal. Ezek a sablonok a gyakorlatban többször előforduló hibák kiküszöbölése mellett, az új Ptk. és az új közhasznúsági törvény előírásainak figyelembevételével kerültek megszövegezésre. Mindemellett azok bírósági eljárásokban való alkalmazása nem garantálja a kérelem pozitív elbírálását, illetve a hiánypótlási felhívás nélküli bejegyzést, mert tartalmuk a jogszabály változások folytán folyamatosan alakuló bírói gyakorlathoz igazodik.

Az okiratsablonok az alábbi helyről letölthetők: http://birosag.hu/allampolgaroknak/civil-szervezetek/okirat-sablonok.

(A szervezetalapításhoz a Nógrád Megyei Civil Információs Centrumban díjmentes és teljeskörű tanácsadást biztosítunk.)

***

A bejegyzéshez szükséges űrlapok, kérelmek honnan tölthetők le?

A civil eljárásokhoz szükséges nyomtatványok az alábbi helyről tölthetőek le a legegyszerűbben: http://birosag.hu/allampolgaroknak/civil-szervezetek/civil-nyomtatvanyok. Fontos a kitöltésükhöz az Általános Nyomtatványkitöltő Program használata szükséges, amely erről a helyről szintén letölthető.

(A kérelmek kitöltéséhez a Nógrád Megyei Civil Információs Centrumban díjmentes és teljeskörű tanácsadást biztosítunk.)

*

2.

Közhasznúság

Mit jelent a közhasznúság?

A közhasznúság egy minősítési besorolás, amely kedvezményekhez is juttatja a szervezeteket, de kötelezettségeket is előír számukra, amelyek főként a szervezet működésének nyilvánosságára vonatkoznak.

***

Most hoztunk létre egy alapítványt, kérhetjük már a bejegyzésnél a közhasznú jogállást?

Nem, a közhasznú jogállás 2 éves működés után kezdeményezhető, a szükséges feltételek fennállása esetén.

***

Milyen feltételeknek kell megfelelni a közhasznúsághoz?

A szervezet erőforrásait és társadalmi támogatottságát jelző egyes szervezeti mutatóknak meg kell felelniük a Civil Törvény által támasztott alábbi feltételeknek. A feltételek teljesülését a bíróság visszamenőleg, a szervezet megelőző két évről szóló beszámolója és közhasznúsági melléklete alapján vizsgálja.

Az erőforrás-ellátottság alábbi három feltétele közül legalább egyet teljesíteni kell az előző két évre vonatkozóan:

  1. a szervezet átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy
  2. a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy
  3. a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – elérik az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét.

A társadalmi támogatottság alábbi három feltétele közül teljesíteni kell legalább egyet az előző két évre vonatkozóan:

  1. az 1%-os felajánlásokból kiutalt összeg eléri az összes bevétel 2%-át (úgy, hogy az államháztartás alrendszereiből folyósított pénzeszközöket nem kell figyelembe venni), vagy
  2. a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy
  3. közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább 10 közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti.

Bizonyos esetekben szükség lehet a létesítő okirat módosítására. Ha a létesítő okirat korábban nem tartalmazta az alábbi feltételek valamelyikét, akkor a tekintetben módosítani kell azt a következőképpen.

A létesítő okirat a civil tv. szerint tartalmazza (formai, működésre vonatkozó kérdések):

  • a döntéshozó és képviseleti szervek ülésezésének gyakoriságára, az ülések összehívásának rendjére, a napirend közlésének módjára, az ülések nyilvánosságára, a határozatképességre, határozathozatal módjára;
  • ha a felügyelő szerv létrehozása kötelező, annak létrehozására, működésére, hatáskörére;
  • a vezető tisztségviselők összeférhetetlenségére;
  • az éves beszámoló jóváhagyására vonatkozó szabályokat.
  • A létesítő okirat (vagy más belső szabályzat, pl. SZMSZ) rendelkezik (szintén működési kérdésekről):
  • olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a döntések tartalma, időpontja, hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya (és ha lehetséges a személye is) megállapítható (ez lehet pl. a határozatok tára);
  • a döntéseknek az érintettekkel való közlési, és egyébként a döntések nyilvánosságra hozatali módjáról;
  • a közhasznú szervezet működése során keletkezett iratokba való betekintés rendjéről;
  • a közhasznú szervezet működésének, szolgáltatása igénybevételének módjáról, beszámolói közlésének nyilvánosságáról.

A létesítő okiratot tartalmi szempontból is módosítani kell, ha nem tartalmazza az alábbiakat:

  • a folytatott közhasznú tevékenységek felsorolását, illetve annak megjelölését, hogy ezeket a közhasznú tevékenységeket mely közfeladat(ok)hoz kapcsolódóan végzi, továbbá hogy e közfeladat(ok) teljesítését mely jogszabályhely(ek) írja (írják) elő (lásd bővebben a következő kérdésnél);
  • annak leírását, hogy ha tagsággal rendelkezik, nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból;
  • annak leírását, hogy gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott egyéb céljainak megvalósítása érdekében, a közhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetve végez;
  • annak leírását, hogy gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja;
  • és annak leírását, hogy közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

A közhasznú tevékenységekről a létesítő okiratnak azt is tartalmaznia kell, hogy a szervezet milyen közhasznú tevékenységet végez, és azok milyen jogszabály alapján tekinthetők közhasznúnak. Itt lényeges, hogy a jogalkotó nem célt, hanem feladatot jelölt meg. A feladat azt jelenti, hogy nem úgy kell megjelölni az átvállalt feladat jogszabályi alapját, hogy az általános (céljellegű) legyen, hanem konkrét feladatot kell jogszabályi szinten megjelölnie a létesítő okiratban az alapítóknak.

A közhasznú tevékenység új szabályainak megfelelően a közhasznúság olyan tevékenység, amellyel a szervezet közvetlenül vagy közvetve jogszabállyal meghatározott állami vagy önkormányzati közfeladat elvégzését segíti. Így a szervezetnek meg kell jelölnie a jogszabályt, ami a közfeladatot rögzíti, és azt is, hogy annak megvalósítását közvetlenül vagy közvetve segíti.

Fontos megjegyezni, hogy megszűnt a korábbi jogszabályból ismert lista, azaz nem lehet egy felsorolásból kiválasztani a szervezetre leginkább illő tevékenysége(ke)t, hanem ezt pontosan, a megfelelő jogszabályra való hivatkozással kell leírni.

Nógrád Megyei Civil Információs Centrum